A kaptárkő olyan természetes állapotú vagy ember alakította sziklaalakzat, melynek felületén egy vagy több faragott, kultúrtörténeti jelentőségű fülke, esetenként egyéb megmunkálás látható, ezért a táj- és természetvédelem, valamint a kulturális örökségvédelem szempontjából egyaránt értéket képviselnek – olvasható a földművelésügyi miniszter rendeletében.
A kaptárfülkék rendeltetésével kapcsolatban sokféle elmélet született, biztosat azonban nem tudunk a titokzatos fülkék használatáról. Bartalos Gyula (egri történész-régész pap) 1891-ben megjelent feljegyzései szerint, a különleges természeti képződményeken kialakított vájatok síremlékek voltak, és a fülkékbe az elhunytak hamvait rejtő urnákat helyezték. Mások szerint a megmunkált tufaképződmény hun-szkíta szakrális hely volt.
A védetté nyilvánítás célja a természeti és kulturális jelentőségű kaptárkövek és közvetlen természeti környezetük megőrzése, kutatásuk és természetvédelmi célú bemutatásuk segítése. A rendelet november 4-én lép életbe.
A rendelet felsorolja a védett kaptárköves területeket, megtalálható köztük a biatorbágyi Kő-hegy, a budakeszi Kecske-hegy, a diósdi kőfejtők, az egerszalóki Menyecske-hegy és az Öreg-hegy, az egri Mész-hegy, a sóskúti Kálvária-domb és a tardi Pokol-oldal.
(MTI)
magyarno.com